Dr. Tábor István: Újrakezdés látás nélkül a digitális térben

17 év telt el azóta, hogy elvesztettem a látásom és ez idő alatt központi kérdés volt az informatika és az akadálymentesség kapcsolata számomra, mint minden látássérült és fogyatékossággal élő számára. A mi életünkre, munkavégzésünkre, életmódunkra nagy hatást gyakorol az informatika szinergiájának hiánya.

Hogyan vesztettem el a látásom? Elkezdett romlani a szemem, de évekig abban a tudatban voltam, hogy nincs nagy baj, hiába jártam orvoshoz a problémával. Majd rohamosan romlott a látásom és kiderült, hogy agydaganatom van. Ezt követte egy hosszú műtét, de nem sikerült helyrehozni a látóidegemet. Gyakorlatilag egyik óráról a másikra teljesen elveszett a látásom. Utána gondoltam végig, hogy mégis hogyan jutottam el idáig. Mint vezető a cégnél, mindig a munkám volt az első és nem szakítottam több időt arra, hogy az egészségemmel foglalkozzak, így bekövetkezett a baj. Nehéz időszaknak éltem meg ezt a veszteséget, de fel kellett kapaszkodnom és szerencsére mindig voltak segítőim. Annak érdekében pedig, hogy visszamehessek dolgozni elkezdtem megtanulni különböző eszközök használatát.

Én egyéni és csoportos coachinggal próbálom segíteni a hozzám hasonló embereket. Jó érzés, amikor felhív egy olyan vak ember, aki már 2 éve nem járt kint az utcán, hogy a munkámnak köszönhetően sikerült rávennie magát, hogy elmenjen például a közeli kisboltba. Amikor ilyen történeteket hallok, akkor megerősödik bennem az, hogy van miért és kiért dolgoznom.

Röviden: mindenkit. Be vagyunk ágyazódva a digitális világba, így nem igazán lehet kimaradni belőle. Erre nagyon egyszerű a válasz. Nem találkoztam még olyan emberrel, aki számítógépen dolgozott és ne kért volna segítséget, mert elakadt egy alkalmazásban. Ez egy folyamatos tanulás. Ha megnézzük, hogy Magyarország lakosságának 10%-a él fogyatékossággal és ehhez vesszük még az ő rokonaikat, ismerőseiket akkor az érintettek száma körülbelül 3 millió ember. Közvetlenül vagy közvetetten mindenki érintett.

2023-ban Németországban a munkaképes lakosság foglalkoztatási rátája 70-80% között mozgott, míg Magyarországon ez az arány 70-75% volt. A fogyatékossággal élők esetében azonban jelentős különbség figyelhető meg: Németországban 55%-uk, míg Magyarországon csupán 36%-uk dolgozik.

Azt is vizsgáltam, hogy a különböző szektorokban milyen arányban vesznek részt a fogyatékossággal élők a munkaerőpiacon. Ezt azért tartom fontosnak, mert az eredmények általánosan alacsony értékeket mutattak. A fejlett informatikai akadálymentesség éppen azokban a szektorokban lendíthetné fel a fogyatékkal élők munkalehetőségeit, amelyekben amúgy is nagyobb létszámban dolgoznak. Pl.: adatrögzítés, adminisztráció, web marketing.

Arra kell fókuszálnunk, milyen fejlesztésekre van szükség és hol lehet azokat megvalósítani. Sarkalatos kérdés az informatika oktatása és újabb oktatási módszerek kifejlesztése is.

Azok között, akik nem állnak kapcsolatban az informatikával és maga az informatika között egyre mélyül a szakadék. Ennek fő oka, hogy az informatika elképesztő sebességgel fejlődik: folyamatosan jelennek meg új technológiák a digitális térben és a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap.

Magyarországon ez a probléma még súlyosabb, mivel a funkcionális analfabetizmus aránya kiemelkedően magas, a teljes lakosság mintegy 30%-át érinti. Ez tovább nehezíti a digitális világ fejlődéséhez való alkalmazkodást és az új technológiák elsajátítását.

Ahogy már említettem, a mai világban az informatika és a digitális tér nélkül szinte lehetetlen boldogulni. Ennek kapcsán érdemes egy életszerű példát átgondolni: a látássérültek számára sokszor már egy egyszerű online kérdőív kitöltése vagy egy orvosi időpontfoglalás is komoly akadályt jelent. Ezek a nehézségek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiszoruljanak a társadalom peremére. Egyre nyílik az informatikai olló!

Mit szeretnénk például mi, látássérültek ebből kihozni? Elsősorban azt, hogy ugyanolyan értékes embernek érezhessük magunkat, mint bárki más, lehetőséget kapjunk a munkára és hozzáférjünk ugyanannyi információhoz, mint látó társaink. Emellett fontos számunkra az autonómiánk erősítése, a személyiségünk megőrzése és az inkluzív szemlélet kialakítása.

A saját tapasztalataimat tudom elmesélni és következtetést levonni, hogy mi mennyire sikeres vagy kevésbé sikeres a lehetőségeket nézve. A Tesco weboldala, a ChatGPT és a Google jól működnek.
Van egy weboldal, a ZooPlus, ahol a vakvezető kutyámnak rendelek eledelt és ez is fantasztikusan működik. Ezeken kívül persze még sok más weboldal van, ami könnyen használható.
Web témakörben muszáj megemlítenem a browsereket (böngészőket). Ezekkel az a helyzet, hogy jól használhatóak, akadálymentesek, de másodpercek alatt elvisznek egy olyan webhelyre, ami egyáltalán nem az.

Milyen alkalmazásokat tudnak használni a vakok? Nekem otthon van egy okos otthon rendszerem, ami rendkívül hasznos, nagyon szeretem, mert sokrétű információkat nyerhetek belőle a mindennapokról is. De ennél fontosabb a háztartás (fűtés, klíma, porszívó, mosógép, konyhai eszközök) hangutasításos vezérlése, de egy nagy baj mégiscsak van vele. A beállítások nem akadálymentesek. Itt is arról van szó, hogy van egy szuperül működő rendszer, de fejlesztésre szorul az akadálymentesítés terén.

Ha a közlekedést nézzük, akkor sok GPS és navigációs lehetőség adott. Én például a BlindSquarethasználom, a finomhangolóval, Manka vakvezető kutyámmal, aki pontosan megáll amikor kell. Nagy segítségemre volt ez a program még akkor is, amikor síelni voltam egy barátommal, aki hegyimentő a Kárpátokban. A lényeg, hogy nem volt semmi problémám.

Volt rajtam egy sárga kukás mellény , mely a 3 fekete ponttal jelezte a vakságomat, illetve 4 nyelven rám is volt írva, hogy “vak”. Senki nem vette észre. Simán használtam a felvonót és síeltem.  Érdekesnek találom a mesterséges intelligenciát használó eszközöket is. Itt most konkrétan a távszemre gondolok. Ezeket az eszközöket nagyban segítették az új, modern telefonok, mint az Iphone, amelyen már LiDAR-os alkalmazások vannak.

Tábor István története igazán inspiráló és remek példája annak, hogy a nehézségek ellenére sem kell lemondanunk céljainkról. Az ő történetén keresztül az akadálymentesség fontosságát is egy új perspektívából ismerhettük meg.  A következő részben Dr. Kemény Péter gondolatait olvashatod majd, aki bemutatja a jogi követelményeket, így még átfogóbb képet kaphatsz az akadálymentesség ezen aspektusáról is.