A Precognox Kft 2024 áprilisától új területen bizonyítja be stratégiai célkitűzését, mellyel törekszik a kiválóságra és értékteremtésre. A digitális akadálymentesség egy olyan terület, amelyről a legtöbb cég sajnos még keveset tud. Egyet azonban biztosan elmondhatunk: ennek hiánya egyes felhasználók számára lehetetlenné teszi a boldogulást az interneten.
Üdvözöljük csapatunkban Edelényi Zsoltot, aki 10 év szakmai tapasztalattal a háta mögött és az elérhető legmagasabb nemzetközi minősítéssel a birtokában nemrég csatlakozott hozzánk.
Azt hallottam, hogy személyes indíttatásból kezdtél el foglalkozni a web-akadálymentesítéssel.
Hogy történt?
A feleségem gyermekkora óta nem lát és minden nap küszködött egyes weboldalakkal. Mikor elkezdtem honlapokat készíteni, egyértelmű volt, hogy azokat majd ő is képes lesz használni. Az idő folyamán derült ki, hogy az akadálymentes honlapokat nemcsak a látássérültek képesek használni, hanem sokkal többen. Sőt, vannak olyan felhasználói csoportok, akik számszerűen többen vannak mint a vakok, például a siketek. Ide sorolnám a színtévesztőket is, én is az vagyok.
Azt mondtad, hogy a feleséged küszködött a nettel, tehát képtelen egyes weboldalakat használni, neked pedig a színtévesztés okoz gondot. Ez nekem két különböző esetnek tűnik: ő elakadt, neked pedig “csak” nehézséget okozott. Kinek van hát szüksége akadálymentes weboldalra?
Éppen arról van szó, hogy én is elakadtam, holott én nem számítok fogyatékossággal élőnek. Amikor színházba szerettem volna menni, a különböző áru jegyek épp azzal a színkombinációval voltak megjelölve, amit képtelen voltam megkülönböztetni, ezért én is elakadtam.
Mondhatok másik esetet is: Nekem már kényelmesebb az, hogy a telefonom operációs rendszerén kicsit nagyobb betűméretet állítok be. Vannak olyan appok, mint az én banki alkalmazásom is, amelyen a betűk emiatt túllógnak és összeérnek. Ebben az esetben átállítottam normál betűméretre és felvettem az olvasószemüvegem, de csak azért, mert szükséges volt. Ha nem lettem volna ennyire motivált, akkor messze elkerültem volna ezt a bankot. Ezzel a látás hibával nem vagyok egyedül, minden tizenharmadik férfi színtévesztő.
Mivel fejlesztő is vagyok, ezért tudom, hogy az átméretezhetőséget ugyanannyi energiával megvalósíthatták volna akadálymentesen is, csak más módon kellett volna megadni a betű és konténer méreteket. Tehát gyakorlatilag egy fillérbe nem került volna, hogy jó legyen az app.
A webes szabványokért felelős szervezet (World Wide Web Consortium,W3C) mottója ez: “Az akadálymentesség egyeseknek szükséges, a többiek számára hasznos.” Ez azt jelenti, hogy a az akadálymentes weboldal mindenki számára jobb felhasználói élményt ad.
Az elakadás nem csupán bosszantó dolog, hanem egyenesen hátrányos helyzetbe kerülhet emiatt valaki. Gondolok például arra, hogy egy lehetőség csak a neten keresztül biztosított. Ha pedig valaki ezt nem képes használni, akkor ez már – mondhatni – diszkrimináció?
Egyértelműen az. Az akadálymentesség hiánya az Alkotmányba ütköző. Éppen ezért születnek konkrétabb jogszabályok arról, hogy minek kellene megfelelni ahhoz, hogy minél több ember számára elérhető legyen egy digitális termék. Hadd vázoljam fel ezt a folyamatot:
Már 2000-ben az EU emberi jogok nyilatkozatában (Charter of Fundamental Rights of the European Union) megfogalmazták a fogyatékossággal élők egyenlőségét. Ezt követte az első Fogyatékosságügyi Stratégia (European Disability Strategy) a 2010-2020-ig terjedő időszakra, majd a 2020-2030-as évtizedre.
A folyamat eddigi utolsó lépése az Akadálymentességi törvény (European Accessibility Act, EAA), amelyet Magyarországon a 2022. évi XVII. törvényben ratifikáltak. 2025. június 28-án tehát hatályba lép a szinte minden digitális termékre és szolgáltatásra kiterjedő akadálymentességi követelmény. Egyedül a mikrovállalkozások (10 főnél vagy 2 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező cégek) kivételek.
Ennek a folyamatnak az alapkoncepciója egy akadálymentesen digitális Európa, aminek nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági haszna is van. Egyrészt, más kontinenseken is elvárás már az akadálymentesség, és aki ezt nem biztosítja, hátrányba kerül. Másrészt az akadálymentesség hiánya extra költségeket okoz. Gondoljunk arra, ha egy nyomtatványt ki lehet tölteni egy alkalmazásban és papíron is, akkor a költségek is magasabbak. Kizárólag digitálisan viszont csak akkor működtethető, ha ezt mindenki képes használni, azaz akadálymentes.
A digitális akadálymentesség mércéje az EN 301 549-e szabvány (European standard of Accessibility requirements for Information and Communications Technology, ICT), amely magában foglalja a már sokak által ismert WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) alapelveit.
Más országokhoz képest – gondolok itt az USA-ra, Kanadára, Ausztráliára, Egyesült Királyságra és sok más országra – az EU még így is le van maradva. Az USÁ-ban például több mint 4000 pert indítanak web-akadálymentesség hiánya miatt, és ez csak a jéghegy csúcsa, mert a legtöbb esetben a kötelező előzetes békítések már meghozzák az eredményt. Egy másik példa: Néhány napja jelentették be Írországban, hogy 60 ezer euró, azaz 23 millió forint vagy másfél év börtönnel büntethető az, aki nem felel meg az Akadálymentességi törvénynek.
És azt hiszem ez jogos. A webre vonatkozóan még a felfedezője Tim-Berners Lee mondta: “A web ereje a maga egyetemességében rejlik. A fogyatékosságtól függetlenül mindenki számára elérhető hozzáférés alapvető szempont.”
Mondok egy példát saját szakmámból. A mai fejlesztés nemcsak kódolásból áll, hanem a megfelelő komponensek alkalmazásából és ezek beállításaiból. Egy feladat megoldásához több lehetséges megoldásból választunk. Ha a megbízó nem kérte tőlünk, hogy akadálymentes legyen a produktum, amit neki szállítunk, akkor ezt bizony nem vesszük figyelembe, hanem csak más szempontokat – például, hogy olcsó legyen. Márpedig az egyes komponensek épp a minőségi szempontok elhagyása miatt olcsóbbak. Néhány esetben azonban egy árban van az akadálymentes és nem akadálymentes komponens is, esetleg csak a beállításokban különböznek, ha viszont nem elvárás az akadálymentesség, akkor fejlesztőként ezzel sem foglalkoztunk.
Ha az elmondottakat jól értem, akkor azt is lehetne mondani, hogy az akadálymentesség igazából sokkal inkább egy hozzáállás, mint egy “extra”, amivel ki lehet egészíteni egy digitális terméket?
Azt mondanám, hogy elérhető terméket lehet reálisan létrehozni elfogadható áron, ha a tervezéskor kezdettől fogva az akadálymentesítést szem előtt tartjuk. Az egyik kedvenc példám a biztonsági öv. Képzeljük el, hogy gyártanak biztonsági öv nélküli gépkocsit, de utólag mégis szeretne bele a tulajdonos. Hát nem lesz olcsó mulatság, az biztos. Nem is garantált, hogy megoldható. Ugyanilyen az akadálymentesség is: utólag sokkal, de sokkal költségesebb és sokszor nem is lehet olyan jó eredményt elérni, mintha már az első pillanattól gondoltak volna erre.
Az EN 301 549 szabvány (az IKT-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei) jelentősége abban rejlik, hogy bebizonyítja, hogy a hozzáférhetőség nem csak egy tétel a sok közül, hanem egy fontos emberi jogi kérdés. és egy olyan objektív mércét ad, amely megvalósítható és számon is kérhető.
Hamarosan az ügyfelek megfelelőségi tanúsítványt fognak kérni beszállítóiktól. Ennek a megvalósítása pedig ott kezdődik, hogy a cégen belül kell megfogalmazni és megvalósítani az igényt az akadálymentességre. Ehhez vannak modellek, amelyeket adaptálni lehet. Az egyik például a még vázlat formájában létező, de nagyon ígéretes Accessibility Maturity Model. A lényege, hogy a szervezet felméri és dokumentálja, mit érint az akadálymentesség, és elkezd ezen dolgozni.
Ez azonban a szervezetnek egy belső komponense, olyan mint a security policy vagy a működési szabályzat. A legtöbben nem tudják, hogy a legnagyobb ICT cégek évtizedek óta alapelvként kezelik az akadálymentességet, ezért tudja mindenki használni például a Google, Microsoft vagy Apple termékeket.
Most általánosságban felvázoltad azt a helyzetet, amiben vagyunk. Miben tud a Precognox segíteni azoknak, akik már most elkezdenének felkészülni az akadálymentes Európára?
Először is mi magunk szeretnénk elindulni azon az úton, hogy megvalósítjuk az akadálymentességi modellt: folyamatosan elkezdjük rendszereinket javítani, munkatársainkat képezni.
Az ügyfelek számára két új terméket tudunk biztosítani: akadálymentességi auditot és tesztelést. Mindkettőről kell azonban egy kicsit beszélnem.
10 éve készítek kisebb-nagyobb auditokat, és ehhez kapcsolódóan akadálymentesítési terveket A WCAG-EM (Website Accessibility Conformance Evaluation Methodology) a szabványkészítő szervezet által javasolt módszertan, amellyel gyorsan és hatékonyan meg tudjuk valósítani mindazt, ami ebbe tartozik: kis vagy nagy weboldalak áttekintését, minták kiválogatását, automata és kézi tesztelést, kisegítő eszközökkel ellenőrzést.
Amennyiben kérik, az audit alapján elkészítjük az akadálymentesítési tervet, amely egy részletekbe menő útmutató arra vonatkozóan, hogyan kell a hibákat javítani. Figyelembe vesszük azt, hogy ki a kompetens szakértő, a hiba felhasználókra gyakorolt hatását. Több támogatást adunk az akadálymentesítéshez: útmutatókat, videókat stb., hogy egyértelmű legyen minden feladat.
Az akadálymentesítés végrehajtása után ismételt ellenőrzést végzünk, és amennyiben mindent megfelelően javítottak, kiállítjuk a megfelelőségi nyilatkozatot.
Végül mit tudsz mondani a konkrét kilátásokról?
A feleségemnek és sok százezer embernek Magyarországon nagyon jó hír, hogy egyre többen kezdenek majd el akadálymentes termékeket és szolgáltatásokat ajánlani.
Azt hiszem, hogy jó helyzetben vagyunk, mert a világ 600 CPWA szakemberéből (Certified Professional in Web Accessibility) ketten is Magyarországon dolgozunk és rajtunk kívül is egyre több ember kezdte képezni magát ezen a területen.
Abban pedig biztos vagyok, hogy a Precognox példáját rövid időn belül követni fogják más fejlesztő cégek is, márcsak azért is, mert nemsokára az akadálymentesség ugyanolyan alapvető elvárás lesz, mint a biztonság vagy a teljesítmény.
