Amikor valaki gyengébb nálam sakkban, látom, ha rossz helyre lép, kihagy valamilyen helyzetet. Ugyanígy vagyok a honlapok esetében is: amikor valamilyen fejlesztést elmulasztottak, nem érik el az ügyfeleket, az okát sokszor az akadálymentességben érdemes keresni – szakértői szemmel.
Ahogy a sakkban, úgy az üzleti életben is vannak biztosan rossz stratégiák. Utóbbinál az egyik ilyen, hogy olcsón és gyorsan készítünk honlapot. Ez olyan, mint amikor gyorsan támadunk, aztán hamar megbánjuk. Rosszul tervezett honlapok esetén már egy szakértő is csak nehezen és, ami talán fontosabb, drágán hozza helyre a problémákat. Az utómunka árán akár 10 olcsóbb honlap is elkészülhet.
A sakkban is segítségül hívhatunk egy már régi jó partnert, aki látott már sakktáblát és utána tud nézni az interneten a lépéseknek, de könnyen indulhatunk el rossz irányba. A digitális akadálymentességre ez hatványozottan igaz: ha hiányzik a szakértői audit, a független hozzáértő, aki rangsorolja számunkra, hogy mi az ami jó, közepes vagy éppen rossz, akkor biztosan rossz stratégiát indítunk el. Szükséges a szakértői web-akadálymentesítési szemlélet.
De mi az a web-akadálymentesség?
Az interneten rengeteg definíciót láthatunk. Hadd mondjam el az én egymondatos változatomat: Az akadálymentes honlapon senki sem akad el. Bagatellnek hangozhat, de mindannyiunk életében előfordult már, hogy elakadtunk egy weboldalon, félbeszakítottunk egy vásárlási folyamatot, mert olyan akadályokba ütköztünk, amitől idegesek, frusztráltak lettünk. Ehhez sok esetben még csak hátrányos helyzetűnek sem kell lennünk. Képzeljük el, hogy akkor milyen nehézséget okozhat ez egy látás, hallás vagy fizikai, mentális nehézséggel küzdő számára.
Látássérült feleségem is el szokott akadni és ilyenkor én vagyok az, aki segít neki. Egyszer például online szeretett volna születésnapi ajándékot vásárolni nekem, de nem találta a felületen a képernyőolvasójával a “kosárba rakás”, majd a “fizetés” gombot. Odahívott, ott volt, látható volt, de a képernyőolvasó nem reagált rá. Mintha nem kötnénk össze a gázpedált a motorral. Ez az elakadás.
Az akadálymentesség egyeseknek nélkülözhetetlen, mindenki másnak hasznos
A fenti mottót a World Wide Web Consortium, a világháló nemzetközi szervezete alakított ki. Hogy miért hasznos? A felhasználói élmény, angolul UX (user experience), és az akadálymentesség kéz a kézben járnak egymással. Előbbi tulajdonképpen az utóbbi egy kiterjesztett változata, amikor azokra a felhasználókra is gondolnak, akik eltérnek az átlagtól. Már Tim Berners-Lee, a világháló felfedezője, is azt mondta, hogy az internet ereje az egyetemességében rejlik. Abban, hogy mindenki képes használni képességeitől függetlenül. A web technológiája lehetőséget biztosít erre, mi mégsem élünk vele. Digitális termékünk, szolgáltatásunk akadálymentesítése nem egy egyszeri művelet, amit ha végrehajtunk, akkor eleget tettünk minden elvárásnak és hátradőlhetünk. Ez egy szemlélet, stratégia: Accessibility in Mind. Ki kell aknázni a web technológiában lévő elképesztő erőt és a mindennapi működésünk szerves részévé kell tenni.
Megtérül-e a digitális akadálymentesség a cégeknek?
Amikor egy befektetés megtérüléséről beszélünk, akkor a befektetési rátát szoktuk segítségül hívni (ROI – Return on Investment). Benne van az összes bevétel és a kiadások is. A Forrester Research, a világ egyik legjelentősebb tanácsadó cége készített egy tanulmányt “Egy milliárd ügyfél lehetősége a digitális akadálymentesség” címmel. Ahogy az már ennek a tanulmánynak a címében is mutatja, minden nyolcadik embert érint az akadálymentesség. Ez óriási üzleti potenciált jelent gazdaságilag és társadalmi szinten is – igenis megtérülhet az akadálymentesítés.
Egy másik tanulmány, a Click Away Pound, azzal foglalkozott, hogy Nagy-Britanniában mekkora az a potenciális vásárlóerő, amelyik nem tud kedvére költeni, mert a nem akadálymentes webáruházak, e-commerce felületek nem teszik lehetővé számukra ennek a lehetőségét. 71 milliárd angol font. Ha ezt Magyarországra arányosítjuk, akkor 500 milliárd forintról beszélünk. Ennyi pénz maradt tehát a zsebekben csak azért, mert nem akadálymentesek a webáruházak és az e-commerce felületek. Azt gondolom, hogy Magyarországon ennél hatványozottan rosszabb a helyzet, mivel Nagy-Britanniához képest nagyon rosszul állunk digitális akadálymentesítés terén. A bevételben a legjobban számszerűsíthető a forgalomnövekedés.
Elmesélek egy személyes történetet ehhez kapcsolódóan. Amikor COVID volt, a látássérültek levelező listákon próbálták egymástól megtudni, hogy hol lehet online élelmiszert venni. Felröppent a hír, hogy a Tesco akadálymentes. Pillanatok alatt elterjedt és évek múltán a Tesco maga hozta nyilvánosságra, hogy milyen forgalom növekedéssel járt az, hogy akadálymentesítették a webshopjukat. Három és félszeres forgalom növekedést értek el, 350 százalékot. Akadálymentesség ide-oda, ha valaki azt mondaná, hogy három és félszeres forgalmat tudna generálni egy stratégiával, ami számokkal, adatokkal is igazolható, akkor visszautasítanák? Nem gondolom.
Mindettől függetlenül ne a Tesco-t vegyük alapul, hiszen nagyon jól volt az időzítésük. Ráadásul az egyik első igazán jó akadálymentes webshop volt Magyarországon. Az Accenture készített egy jelentést arról, hogy az akadálymentesítéssel milyen forgalom növekedésre lehet számítani: 28 százalék – 30 százalékos haszonkulcs növekedés mellett. Több esettanulmány elemzése után kijelenthetem, hogy a visszajelzések alapján 15-45% közötti forgalom növekedésről számolnak be azok a cégek, amelyek akadálymentesítették a weboldalukat, online felületeiket.
Összességében kijelenthető, hogy a web-akadálymentesítés az egyik legkevésbé jelentős kiadás a forgalmunk növekedése érdekében. Ennél sokkal fajsúlyosabb tételek vannak, de ha csak a lehetséges 40%-os konverziós ráta növekedésről, a 30 %-os haszonkulcs emelkedésről vagy a jogi kockázat csökkentéséről beszélünk, már látható, hogy hosszú távon megtérülő befektetésről beszélhetünk. Arról a nem elhanyagolható tényről még nem is beszélve, amit Forrester Research külön ki is emel: az ügyfélmegtartó erő is növekszik. Nem utolsósorban, érdemes az ESG-ről beszélni egy keveset. Három lába van, mind a háromhoz kapcsolódik az akadálymentesség.
A fenntartható növekedésnek a 17 kritériumából 7 szorosan kapcsolódik az akadálymentességhez. Kulcsfogalmak lesznek ezek a következő években Magyarországon és Európában is, érdemes lesz róluk többet tudni…
Innovációk az akadálymentes jövőért
2009-ben kijött az iPhone 3 a VoiceOver nevű képernyőolvasóval. Ebben nem az volt a forradalmi, hogy egy telefonban képernyőolvasót terveztek, mert ilyen sosem volt előtte, hanem az, hogy az a képernyőolvasó kompatibilis volt az operációs rendszerrel. Minden telefonos funkció működött vele, ráadásul minden letöltött alkalmazás funkciója is. Ennek az innovációnak köszönhetően a mai napig megőrizte az iPhone a vezető szerepét azok között, akik képernyőolvasót használnak, pedig már van az Androidnak is TalkBack képernyőolvasója.
Sokszor elmeséltem ezt a történetet döntéshozóknak. Mindig azt a választ kaptam, hogy: “Az Apple az egy teljesen más méretű, mammut cég, mi picikék vagyunk még ehhez.” Ez igaz, mégis rengeteg tanulmány született arról, hogy mennyire ösztönzi az innovációt az akadálymentesítés. Említsük példaként a “curbe cut effektet”, magyarul “járda-rámpa hatás”-t.
A járdákra rámpát tesznek, hogy a kerekesszékesek fel-alá tudjanak közlekedni. Az 1960-as években egy kerekesszékbe kényszerült fiatalember indította el ezt a mozgalmat, mert szeretett volna kaliforniai Berkeley Egyetemen tanulni, de ott ennek a lehetősége infrastrukturálisan nem volt megteremtve. Azonban az egyetem elfogadta a kihívást: akadálymentesítették a kampuszt, a tananyagot. 70 év eltelt azóta, mostanra az amerikai egyetemeknek egy jelentős része akadálymentes, folyamatosan születnek a tanulmányok arra vonatkozóan, hogy milyen hatalmas potenciál van abban, ha valaki elkezd ezen az úton járni.
Akadálymentes brand
A szabad szemmel látható versenyelőny
A másik pillér, amiről külön is érdemes beszélni, az az akadálymentes brandépítés. Ennek is nagy a jelentősége. Megkérdeztem egy látássérült ismerősömet, hogy mondja már el, hogy milyen honlapokon tud a képernyőolvasójával dolgozni. Elmondott nagyjából egy tucatot, nem többet. Rákérdeztem még azokra is, amikről tudtam, hogy nem akadálymentesek. Ilyeneket mondott, hogy „az egy szemét„, „az használhatatlan„. Azokat a honlapokat, amin elakadunk, akár öt percet, akár két órát vagyunk rajta, de használhatatlannak minősítünk magunkban, azokat betesszük agyunk szemetesládájába. Onnan nagyon nehéz később előhúzni. Mindannyiunk közös célja, hogy ne a szemetet gazdagítsuk, hanem abba a szűk tucatba kerüljünk. Minden eszköz adott már hozzá. A UX/UI és az akadálymentesség módszertana is azt segíti elő, hogy ránk soha, senki ne legyintsen egy mozdulattal.
Akadálymentesítés, mint szolgáltatás
Amikor egy olyan céghez, mint a Precognox, bekerül egy web-akadálymentesítési megbízás, akkor elővesszük az akadálymentes folyamatainkat, komponenseinket,
az akadálymentes teszteseteinket, hasonlóan járunk el, mint egy másfajta szoftverfejlesztésnél. Minden esetben van hozzáadott érték, de nem szignifikánsan. Valaki nem akar markánsan hozzányúlni meglévő felületeihez, hanem csak javítani akarja azt. Első lépcsőként, amikor akadálymentességi auditot kérnek, elkészítünk egy akadálymentesítési tervet, amit ők megpróbálnak végrehajtani.
Nem minden akadálymentesítés, amit annak mondanak
Muszáj említést tenni azokról az eszközökről, amik akadálymentességet ígérnek, mégsem felelnek meg annak. Sárga körben három pötty, akadálymentes verzió,
(angolul Accessibility Overlay) – biztosan mindenki találkozott már vele. Semmi köze az akadálymentességhez, csak a névlegesen. Úgy tudnám szemléltetni, mintha bemennénk egy étterembe ebédelni, ahol 20 különböző terem van: a nagyba mennek az átlagosok, eggyel kisebbe a kerekesszékesek, másikba az ADHD-sok, külön helyiségbe a színtévesztők. Ez így minden egyben, mégsem akadálymentesség. Ez, ha úgy tetszik, egy trükk, amit a büntetések elkerülése végett találták ki, és évek kellettek ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az eredeti célkitűzésre nem alkalmas.
Mikor kezdjük el digitális felületeink akadálymentesítését?
Elképesztően sok kifogással találkoztam eddigi több mint 10 éves pályafutásom alatt: Nincs rá piaci igény, nincs az ügyfeleink közt fogyatékossággal élő, nincs rá pénz, nincs megfelelően alátámasztva a döntés…és még sorolhatnánk. Szerintem csak abba az egy dologba érdemes belegondolni, hogy ismerünk-e olyat, akár közvetlen vagy távolabbi ismeretségi körünkből, akik számára elérhetetlen alkalmazásunk, szolgáltatásunk. Biztos, hogy azért nincs fogyatékossággal élő az ügyfeleink között, mert őket ez nem érdekli? Vagy szimplán azért, mert számukra ezek zárt ajtók? Ki kell nyitni a kaput mindenkinek. A lényeg, hogy fontosak-e nekünk az ügyfeleink, és ha igen, akkor mennyire.
Vannak olyan cégek, akik már rég áttértek az akadálymentesítés útjára: Google, Apple, IBM, rengeteg van. Mindegyik akadálymentesítés ugyanott kezdődött: Miért kell a látássérültnek könyv? Miért kell a hallássérültnek csengő? Miért kell a kerekesszékesnek kerékpár? Ezek a cégek válaszaikban nem arra koncentráltak, hogy ők most feladatuknak tekintik-e eldönteni, hogy az ügyfeleik mit szeretnének és mit nem. Egyszerűen mindenki számára elérhetővé akartak válni.
A digitális akadálymentesítés nem egy lépcső, stratégia
Az igazi akadálymentesség az nem egy év vagy kettő, hanem előbb-utóbb egy stratégia részévé válik. Kisebb lépésektől a nagyig haladva. Persze profitról és növekvő forgalomról beszélünk, de humanitás kérdése is mindez. Egy korábbi projektem kapcsán egy vak felhasználó bevonásával készítettünk felhasználói teszteseteket. Elképesztő és megható élmény volt számomra azt látni, hogy mekkora könnyedséget jelentett számára az új, akadálymentesített szoftver használata, majdnem sírva is fakadt örömében. 2025. június 18-tól kijelenthető, hogy megváltozik a világ – legalábbis egyértelműen törekedni kezd rá. Az, ami eddig kívánalom volt, innentől elvárás és kötelező minimum lesz. Kicsit kényszerpályára állít ez sokakat, de akik időben kapcsolnak, azok biztosan előnyben lesznek a versenytársakhoz képest.
A cél az lesz, hogy tényleg a WCAG 2.1-nek feleljünk meg, de nem a jogi oldalról kell közelíteni. Az akadálymentesség egy valós érték és egy hosszú távú stratégia. A magyar hatóságok igen toleránsak, értékelik azt, ha valaki elindul ezen az úton. Nem a büntetés a cél. Az, hogy ez törvénybe lép és retorziókkal, súlyos pénzbüntetéssel járhat az elkerülése, annak nem az a lényege, hogy egy bizonyos szerv jól megszedje magát ezen. Nem büntetni akarnak, hanem azt, hogy Európa tényleg elinduljon az akadálymentesség útján.
Ha biztosan megtérül az akadálymentesítés, akkor miért nincs több akadálymentes webáruház?
Nagyon nehéz ezt egyértelműen megválaszolni, hogy “Azért, mert…”. Olyan ez, mint a honlapok vagy applikációk tervezésében a UX. Bizonyított tény, hogy a felhasználói élmény növeléséhez elengedhetetlen a UX és a UI is. Ennek ellenére a mai napig készülnek tömegével olyan honlapok, amik egyik oldalról sem lettek ezekkel támogatva.
A Forrester Research tanulmányai között az is olvasható, hogy a UX-nek is akár százszoros megtérülési rátája lehet. 2025-ben minden cégvezető fejében tisztának kellene lennie, hogy ez működik, hasznos, megtérül, sőt. Ennek ellenére a UX/UI designerek szerepét sem sikerült a mai napig demisztifikálni. Amikor egy designer frissen bekerül egy céghez, ahol korábban nem volt ilyen terület, ott neki sok esetben edukálnia kell a szervezet is, bizonyítania kell a létjogosultságát. Akkor mit várunk a web-akadálymentesítéssel kapcsolatban? Iszonyatos lemaradásban vagyunk és ezek lassú folyamatok. Amíg nem az a magától értetődő norma, hogy az inkluzív design szellemiségben tervezzük digitális felületeinket, addig maximum a designerek is csak az interjúik során találkoznak majd azzal a kérdéssel, hogy: “Értesz az akadálymentesítéshez?” Ameddig külön kompetencia kérdése, addig ez nem fog változni.
Fejlesztői oldalról is hallottam már olyan esetről, amikor az ügyfél oldaláról került bele az akadálymentesség a szerződésbe. Ha valaki meg tudja oldani jó, ha nem úgyis. Nem volt szilárd elvárás, csak beleírták, hátha valaki ért hozzá. Az emberek általában magukból indulnak ki. Amíg valakinek nincsenek fogyatékkal élő szerettei, kollégái, főnöke vagy beosztottja, addig nem foglalkoztatja ez a kérdés, távolinak érzi magától, örül, hogy ő maga egészséges. Külföldön, főleg Amerikában egyre kevésbé próbálják a szőnyeg alá rejteni ezeket az embereket, itthon azért még jelentős lemaradásban vagyunk, van hova fejlődnünk.