Az előadók kollégánk, Edelényi Zsolt, Dr. Tábor István és Dr. Kemény Péter, a beszélgetés moderátora Szántai Károly akadálymentességi szakértők voltak. A rendezvény a Precognox és a HUN-REN SZTAKI támogatásával jött létre.
Inkluzív szemlélet: miért nem hagyhatunk ki senkit?
Kik vannak az akadálymentesség fókuszában?
SZÁNTAI KÁROLY: Három aspektusból vizsgáljuk továbbra is a kérdést: üzleti, jogi és erkölcsi részről. Van-e olyan fogyatékosság amire esetleg jobban kell koncentrálni? Csak a látássérülteket érinti az akadálymentesség, illetve tudunk-e olyan rangsort felállítani, ha szabad ezt így mondanom, hogy van-e olyan fogyatékosság, amire jobban kell koncentrálni? Néha előjön az, hogy esetleg túlságosan is a látássérültek vannak az akadálymentesség fókuszában. Ez mennyire igaz állítás?
EDELÉNYI ZSOLT: Mindegyik előadásban elhangzott az, hogy mindenki érintett az akadálymentesítésben. Nincs kiemelt célcsoport. Én azt gondolom, hogy a látássérültek az egyik legkisebb célcsoport, hiába vannak a hatalmas számok. A vakok használnak képernyőolvasót, a látássérültek használnak képernyőnagyítót és rendkívül sokfajta módon próbálkoznak. Én is látássérült vagyok és amikor éppen nincs nálam a szemüvegem, akkor a telefonom, meg a jó honlapok lehetőséget adnak arra, hogy tudjam őket használni. Rengeteg ember van, akik nem tudják használni rendesen a kezüket, akik nem hallanak rendesen. Velük kevesebbet találkozunk, de vannak, és szeretnék használni az internetet, mert ez ma már elkerülhetetlen. Vannak olyan helyzetek, amikor mi is kerülhetünk átmenetileg olyan helyzetbe, mint egy fogyatékossággal élő. Ha például eltörik a jobb kezünk, akkor hogy használjuk az egeret? Vagy, ha éppen ínhüvelygyulladásunk van vagy olyan betegségünk, amitől remeg a kezünk, akár csak átmenetileg, akkor hogy használjuk az egeret? Ha akadálymentes a honlap, akkor ezek mind megoldhatóak, hiszen bal kézzel tudunk tabbal közlekedni, ki tudjuk tölteni az űrlapot egy kézzel és billentyűzettel. Ilyen egyszerű dolgokról van szó. Nem nehéz akadálymentesíteni, csak tényleg, az elejétől kezdve oda kell rá figyelni. Mindenkinek jobb lesz.
DR.KEMÉNY PÉTER: Amikor az előadásomat raktam össze, akkor egy háttérképet szerettem volna választani és ami mindig feljött, az egy Braille írást vagy egy vak személyt ábrázoló kép, tehát ebből leszűrhető, hogy könnyebben reprezentálható ez a réteg. Azonban nincs olyan fogyatékosság, amire érdemes jobban koncentrálni, ugyanakkor megemlítendő, hogy vannak olyan fogyatékosságok, amiket nem lehet kívülről látni. Például egy diszlexia vagy egyéb tanulással kapcsolatos fogyatékosság.
SZÁNTAI KÁROLY: A kerekesszékes ikon, mint akadálymentesség ikonja is valamennyire félrevezető, hiszen ez meg egy másik csoportot hoz magas szintre, de igazából nem fejezi ki, hogy az akadálymentesség más is lehet. Annyit tennék hozzá az előttem szólókhoz, hogy ha statisztikákat nézünk, akkor láthatjuk, hogy kognitív képességzavarokkal 40-50-szer több ember él, mint az összes fizikai fogyatékosság és ezt nagyon nehéz elképzelni vagy reprezentálni. A tapasztalat az, hogy elcsúszhatnak a cégek abba az irányba, hogy túlságosan egy célcsoportra fókuszálnak így a többiek hátrányba kerülnek.
Minden ügyfél számít – miért hagynád figyelmen kívül az akadálymentesítés erejét?
SZÁNTAI KÁROLY: Tapasztalható, hogy a cégek úgy gondolkoznak ezzel kapcsolatban, hogy az ő szolgáltatásukat úgyse fogja használni az illető, mert miért is tenné. Ha nekem mondjuk egy sportboltom van, sífelszerelést árulok – úgyse síelnek a fogyatékossággal élő emberek, akkor miért kéne számukra is elérhetővé tenni a szolgáltatásom? Elhangzott az egyik meetup-on korábban, hogy autópályamatricát miért akarna venni, egy látássérült ember. Ezekről mi a véleményetek?
EDELÉNYI ZSOLT: Ilyenkor fontos az ügyfelet meggyőzni annak érdekében, hogy belássa, hogy ez egy teljesen fals gondolat. Rengeteg történetet tudnék mondani. Látássérült feleségem például soha nem mert átmenni egy nagyon forgalmas úton, mert nem lehetett jól hallani azt, hogy honnan is jön az autó. Ezt hang alapján tudná megállapítani, hogy most akkor zöld vagy nem zöld a gyalogosoknak a lámpa. Egy idő után azt mondta, hogy ő arra nem megy, inkább kerül egy kilométert, akadálymentes átkelőhelyen. Aztán néhány évvel később akadálymentesítették ezt a veszélyes kereszteződést is, de már megszokta, hogy nem jár arra. Tehát ha egyszer valaki próbálkozott egy honlapon, és azt látja, hogy ez számára használhatatlan, akkor nem fog egyhamar visszatérni. Valahogy oda vissza kell csábítani később, hogy igen, ez működik -ezt nagyobb feladatnak gondolom, mint eleve biztosítani az akadálymentességet.
DR. KEMÉNY PÉTER: A jogi szabályozás, a társadalmi előrehaladás és a gazdasági verseny abban az irányba mutat, hogy valószínűleg jobb eredményeket fog elérni az, aki az említett okok miatt foglalkozik akadálymentesítéssel.
A cégek, amelyek nem akadálymentesek azt a kockázatot vállalják, hogy jelentős hátrányba kerülnek később. Az akadálymentesítéssel kapcsolatban elhangzott, hogy minél hamarabb elkezdik, minél hamarabb beépül a gondolkodásba, a stratégiába, a mindennapokba, annál olcsóbbá válik.
Első benyomásból versenyelőny
Az akadálymentesség mint versenyelőny
SZÁNTAI KÁROLY: Nem mindegyik cégnek áll az a fókuszban, hogy növelje az ügyfélkörét, hanem az, hogy egyáltalán belépjen a piacra. Nekik mit tudunk mondani, hogy miért törekedjenek arra, hogy akadálymentesek legyenek?
EDELÉNYI ZSOLT: Ők vannak a legjobb helyzetben, mert most kezdik el a weboldalukat készíteni, és ahogy mondtam, ez a legolcsóbb megoldás. Amikor egyéni vállalkozó voltam és WordPress weboldalakat készítettem 10 éven keresztül, akkor ugyanannyi pénzért csináltam egy akadálymentes WordPress weboldalt, mint egy nem akadálymenteset. Ennek csak annyi volt az oka, hogy ott voltak az akadálymentes komponenseink, alkotóelemeink, tehát azokat tettem bele. Ha valaki nem kérte, hogy legyen akadálymentes, akkor is akadálymentesen csináltam meg.
DR. KEMÉNY PÉTER: Egyetértek. Ez a rövid távú látás sajnos előfordul, ugyanakkor nem hiszem, hogy bárkinek, aki belefektet energiát és céget épít az a célja, hogy maximum 5 évig éljen a vállalkozása. Ebben az esetben egyrészt a jogszabályi megfelelés az, ami rászoríthatja arra, hogy kövesse az akadálymentesítési követelményeket, másrészt pedig érdemes mindig egy hosszabb távú stratégiát kialakítani. Innentől ott vagyunk, amit Zsolt mondott, hogy ha az elejétől kezdve be van építve, akkor olcsóbb és sokkal nagyobb versenyelőnnyel rendelkezhet, mint mások.
Az AI szerepe az inkluzív technológiákban
SZÁNTAI KÁROLY: Segítheti-e majd a fejlesztőket és a megváltozott képességű személyeket a mesterséges intelligencia a közeljövőben?
EDELÉNYI ZSOLT: A felhasználókat segíti a mesterséges intelligencia és segíteni is fogja, mert beépítik a böngészőkbe és valószínűleg be is fogják építeni képernyőolvasókba és más kisegítő eszközökbe. A másik oldal, hogy a fejlesztőket is segíti. Korábban is voltak már automatikus akadálymentességi ellenőrző eszközök, azonban ezek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag használhatatlanok voltak, mert rengeteg hibás állítást jeleztek, nem hoztak jó eredményeket. Most már az AI-jal megtámogatva, pontosabb web akadálymentességi ellenőrzéseket lehet végrehajtani. Igaz, hogy ezek már nem ingyenes szolgáltatások.
SZÁNTAI KÁROLY: Többen feltehetik majd a kérdést, hogy akkor nem kell, hogy akadálymentesek legyenek a weboldalak, mindenki hátradőlhet, mert majd lesz a böngészőben, a képernyőolvasóban és mindenben egy AI, ami majd szépen mindent helyettünk megjavít? Ezzel kapcsolatban mi a véleményetek?
DR. KEMÉNY PÉTER: Volt egy elég nagy vihart kiváltó, olyan szakmai beszélgetés, ami azt mondta, hogy álljunk le, mert az AI mindent megold. Akkor lehet majd a mesterséges intelligenciára hagyatkozni, hogyha az tényleg már mindent biztosít. Lehet, hogy elérkezik az idő, de attól még úgy gondolom, hogy nagyon messze vagyunk.
Törvényi minimumtól az emberközpontú akadálymentességig
Szabványok és valóság: hogyan lehet az akadálymentességet szívből megvalósítani?
SZÁNTAI KÁROLY: Mit gondoltok az akadálymentesség elvi fogalmáról és az akadálymentességi szabványok viszonyáról? Nagyon sok cég a nyilvánvalóval szembesül már, hogy van egy megfelelőségi követelmény, vannak szabványok és akkor előjön az, hogy legalább a minimumot érjék el, vagy azon csússzanak át. Mit lehet ilyenkor tenni akár üzleti, akár jogi szempontból vizsgálva, hogy ez a két irány, hogy “valaminek éppen csak meg akarunk felelni” vagy “tényleg akadálymentesek szeretnénk lenni” találkozzon?
DR. TÁBOR ISTVÁN: Nekem egy nagyon érdekes analógia jutott eszembe. Gondoljatok bele mi volt régen. Simán átmentek az emberek a zebrán, hiába volt piros a lámpa. Sokan nem foglalkoztak a zebrával vagy más közlekedési szabállyal, de ez az élet más területeire is elmondható. Ma már azért jobban átgondolják az emberek, hogy átmenjenek-e a piroson. Reméljük ez a mentalitás az akadálymentességgel kapcsolatban is ki fog alakulni és annak, hogy együttesen küzdünk ezért a célért meglesz a gyümölcse.
DR. KEMÉNY PÉTER: Csak követni a szabványt, az nem biztosít teljes akadálymentességet, mert ezer féle ember van. Ahogy most állunk, ahhoz képest az egy nagy előrehaladás lenne, ha mindenki követné a szabványt.
Törvények és realitás
KÖZÖNSÉG: Ha megnézzük a törvényt, akkor vannak benne konkrét dolgok, a megfelelő betűtípusra, kontrasztra vonatkozóan. Nyilatkoznia kell a szolgáltatónak, hogy mennyiben teljesíti az akadálymentességi elvárásokat. De a törvény nem rendelkezik kimondottan arról, hogy ez pontosan mit jelent. Ti mit gondoltok erről, hova fordulhat ilyenkor az ember, hogyha ennek utána szeretne nézni, vagy csak előveszi a szabványt, de a szabvány az nem vonatkozik a nyilatkozatra. Mi itt a megítélésetek?
DR. KEMÉNY PÉTER: Irányelveket, irányokat ad, amiket lehet teljesíteni és ez az esetek nagy részében működik. Maga az akadálymentesítési törvény is egy hosszú listát tartalmaz arról, hogy mire érdemes odafigyelni, például a megfelelő betűméretet alkalmazni. Az összes vonatkozást egyszerre kell nézni. Nem az a cél, hogy néhány tételt kipipáljunk a listáról, hanem az, hogy valóban akadálymentessé váljanak a felületek. Ez a társadalmi morális elvárás és szerencsére ez a jogi követelmény is.
