2024 áprilisától a Precognox web-akadálymentesítéssel is foglalkozik. Elkötelezett az erkölcsi értékek hatékony képviselése mellett. Büszkék vagyunk arra, hogy a web-akadálymentességi világszabványa: a WCAG-val kapcsolatban átlagot meghaladó szakértelemmel rendelkezünk. Üdvözöljük Edelényi Zsoltot a csapatunkban, aki több mint 10 év tapasztalattal az egyik legmagasabb nemzetközi web-akadálymentesítési minősítéssel rendelkezik.
Újdonság: részletes leírás a termékünkről. Digitális tartalom akadálymentességi auditja – érthetően, példákkal
- Azt hallottam, hogy személyes indíttatásból kezdtél el foglalkozni a web-akadálymentesítéssel. Elmonod, hogy mi történt?
-
A feleségem gyermekkora óta nem lát és minden nap küszködött egyes weboldalakkal. 2013. volt a fordulópont. A bőrömön tapasztaltam, hogy a látássérült feleségem mennyit küszködik a weboldalakkal. Ki voltam akadva. Igazságtalannak éreztem. Ezért határoztam el, hogy én csak olyan weboldalt készítek, amit ő is tud használni.
Az idő folyamán derült ki, hogy az akadálymentes honlapokat nemcsak a látássérültek képesek használni, hanem sokkal többen. Sőt, vannak olyan felhasználói csoportok, akik számszerűen többen vannak mint a vakok, például a siketek. Ide sorolnám a színtévesztőket is, én is az vagyok.
Felfedeztem a WCAG-t (Web-akadálymentesítési Útmutató) ésa WCAG-EM-et (Weboldalak WCAG auditálásának módszertana), és tudtam, hogy ez a munka nekem való.
Keresetkiegészítés miatt akadálymentes WordPress weboldalakat készítettem. Eleinte sok megrendelést kaptam. A munkám során tanultam. Minden alkalommal valami újat tanultam a WCAG-ból, vagy még mélyebben megértettem egy-egy sikerkritérium célját.
Szántai Károly, a feketeöves magyar web-akadálymentesítési szakértő az egyik példaképem. Cikkei elgondolkodtatóak, gyakorlatiasak és tele vannak remek meglátásokkal. Ráadásul jó a humora. Az ő befolyása miatt tettem le a nemzetközi vizsgáimat: először a WAS-t, aztán a CPACC-t. E két vizsga közösen azt jelenti, hogy minősített web-akadálymentesítési szakértő (CPWA) lehetek. Ez a minősítés ritka Magyarországon.
Az igazat megvalva, mindkét vizsga komoly felkészülést igényelt a sok tapasztalatom ellenére is. Nehezek voltak, és ezért még inkább büszke vagyok rá. Egyértelmű bizonyítéka a WCAG tudásnak és tapaszatalatnak. Annak ellenére, hogy nagyon magas szinten végzem az auditokat, sok vállalat mégis gyors megoldásokat keres. Ez kiábrándító.
Bár, nekem sokat jelent a minősítés. Nemcsak annyi, hogy másfél óra alatt megválaszoltam 200 kérdést. Azt jelenti szakértőnek lenni, hogy igazán megértem a sokféle ember sokféle igényét: hogyan használják a digitális eszközöket, hogyan böngésznek, hogyan töltenek ki egy űrlapot és a többi.
- Azt mondtad, hogy a feleséged küszködött a nettel, tehát képtelen egyes weboldalakat használni, neked pedig a színtévesztés okoz gondot. Nem ugyanaz: elakadni vagy nehézséget okozni. Kinek van hát szüksége akadálymentes weboldalra?
-
Pontosan erről van szó – én is elakadtam, pedig nem is vagyok fogyatékossággal élő. Amikor színházba szerettem volna menni, a különböző áru jegyek épp azzal a színkombinációval voltak megjelölve, amit képtelen voltam megkülönböztetni, ezért én is elakadtam.
Mondhatok másik esetet is: Nekem már kényelmesebb az, hogy a telefonom operációs rendszerén kicsit nagyobb betűméretet állítok be. Vannak olyan appok, mint az én banki alkalmazásom is, amelyen a betűk emiatt túllógnak és összeérnek. Ebben az esetben átállítottam normál betűméretre és felvettem az olvasószemüvegem, de csak azért, mert szükséges volt. Ha nem lettem volna ennyire motivált, akkor messze elkerültem volna ezt a bankot. Ezzel a látás hibával nem vagyok egyedül, minden tizenharmadik férfi színtévesztő.
Mivel fejlesztő is vagyok, ezért tudom, hogy az átméretezhetőséget ugyanannyi energiával megvalósíthatták volna akadálymentesen is, csak más módon kellett volna megadni a betű és konténer méreteket. Tehát gyakorlatilag egy fillérbe nem került volna, hogy jó legyen az app.
A webes szabványokért felelős szervezet (World Wide Web Consortium,W3C) mottója ez: “Az akadálymentesség egyeseknek szükséges, a többiek számára hasznos.” Ez azt jelenti, hogy a az akadálymentes weboldal mindenki számára jobb felhasználói élményt ad.
- Az elakadás nem csupán bosszantó dolog, hanem egyenesen hátrányos helyzetbe kerülhet emiatt valaki. Gondolok például arra, hogy egy lehetőség csak a neten keresztül biztosított. Ha pedig valaki ezt nem képes használni, akkor ez már – mondhatni – diszkrimináció?
-
Egyértelműen az. Az akadálymentesség hiánya az Alkotmányba ütköző. Éppen ezért születnek konkrétabb jogszabályok arról, hogy minek kellene megfelelni ahhoz, hogy minél több ember számára elérhető legyen egy digitális termék. Hadd vázoljam fel ezt a folyamatot:
Már 2000-ben az EU emberi jogok nyilatkozatában (Charter of Fundamental Rights of the European Union) megfogalmazták a fogyatékossággal élők egyenlőségét. Ezt követte az első Fogyatékosságügyi Stratégia (European Disability Strategy) a 2010-2020-ig terjedő időszakra, majd a 2020-2030-as évtizedre.
A folyamat eddigi utolsó lépése az Akadálymentességi törvény (European Accessibility Act, EAA), amelyet Magyarországon a 2022. évi XVII. törvényben ratifikáltak. 2025. június 28-án tehát hatályba lép a szinte minden digitális termékre és szolgáltatásra kiterjedő akadálymentességi követelmény. Egyedül a mikrovállalkozások (10 főnél vagy 2 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező cégek) kivételek.
Ennek a folyamatnak az alapkoncepciója egy akadálymentesen digitális Európa, aminek nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági haszna is van. Egyrészt, más kontinenseken is elvárás már az akadálymentesség, és aki ezt nem biztosítja, hátrányba kerül. Másrészt az akadálymentesség hiánya extra költségeket okoz. Gondoljunk arra, ha egy nyomtatványt ki lehet tölteni egy alkalmazásban és papíron is, akkor a költségek is magasabbak. Kizárólag digitálisan viszont csak akkor működtethető, ha ezt mindenki képes használni, azaz akadálymentes.
A digitális akadálymentesség mércéje az EN 301 549-e szabvány (European standard of Accessibility requirements for Information and Communications Technology, ICT), amely magában foglalja a már sokak által ismert WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) alapelveit.
Más országokhoz képest – gondolok itt az USA-ra, Kanadára, Ausztráliára, Egyesült Királyságra és sok más országra – az EU még így is le van maradva. Az USÁ-ban például több mint 4000 pert indítanak web-akadálymentesség hiánya miatt, és ez csak a jéghegy csúcsa, mert a legtöbb esetben a kötelező előzetes békítések már meghozzák az eredményt. Egy másik példa: Néhány napja jelentették be Írországban, hogy 60 ezer euró, azaz 23 millió forint vagy másfél év börtönnel büntethető az, aki nem felel meg az Akadálymentességi törvénynek.
És azt hiszem ez jogos. És azt hiszem ez jogos. A webre vonatkozóan még a felfedezője Tim-Berners Lee mondta: “A web ereje a maga egyetemességében rejlik.
Mondok egy példát saját szakmámból. A mai fejlesztés nemcsak kódolásból áll, hanem a megfelelő komponensek alkalmazásából és ezek beállításaiból. Egy feladat megoldásához több lehetséges megoldásból választunk. Ha a megbízó nem kérte tőlünk, hogy akadálymentes legyen a produktum, amit neki szállítunk, akkor ezt bizony nem vesszük figyelembe, hanem csak más szempontokat – például, hogy olcsó legyen. Márpedig az egyes komponensek épp a minőségi szempontok elhagyása miatt olcsóbbak. Ha nem elvárás az akadálymentesség, akkor fejlesztőként ezzel sem foglalkoztunk, pedig a 2025 után ez már hibás teljesítésnek is számít.
- Ha az elmondottakat jól értem, akkor azt is lehetne mondani, hogy az akadálymentesség igazából sokkal inkább egy hozzáállás, mint egy “extra”, amivel ki lehet egészíteni egy digitális terméket?
-
Azt mondanám, hogy elérhető terméket lehet reálisan létrehozni elfogadható áron, ha a tervezéskor kezdettől fogva az akadálymentesítést szem előtt tartjuk. Az egyik kedvenc példám a biztonsági öv. Képzeljük el, hogy gyártanak biztonsági öv nélküli gépkocsit, de utólag mégis szeretne bele a tulajdonos. Hát nem lesz olcsó mulatság, az biztos. Nem is garantált, hogy megoldható. Ugyanilyen az akadálymentesség is: utólag sokkal, de sokkal költségesebb és sokszor nem is lehet olyan jó eredményt elérni, mintha már az első pillanattól gondoltak volna erre.
Az EN 301 549 szabvány jelentősége abban rejlik, hogy rávilágít arra, hogy az akadálymentesség nem csak egy jogi tétel a sok közül, hanem az emberi méltóság alapja, és egy olyan objektív mércét ad, amely megvalósítható és számon is kérhető.
Hamarosan az ügyfelek megfelelőségi tanúsítványt fognak kérni beszállítóiktól. Ennek a megvalósítása pedig ott kezdődik, hogy a cégen belül kell megfogalmazni és megvalósítani az igényt az akadálymentességre. Ehhez vannak modellek, amelyeket adaptálni lehet. Az egyik például a még vázlat formájában létező, de nagyon ígéretes Accessibility Maturity Model. A lényege, hogy a szervezet felméri és dokumentálja, mit érint az akadálymentesség, és elkezd ezen dolgozni.
Ez azonban a szervezetnek egy belső komponense, olyan mint a security policy vagy a működési szabályzat. A legtöbben nem tudják, hogy a legnagyobb ICT cégek évtizedek óta alapelvként kezelik az akadálymentességet, ezért tudja mindenki használni például a Google, Microsoft vagy Apple termékeket.
- Most általánosságban felvázoltad azt a helyzetet, amiben vagyunk. Miben tud a Precognox segíteni azoknak, akik már most elkezdenének felkészülni az akadálymentes Európára?
-
Először is mi magunk szeretnénk elindulni azon az úton, hogy megvalósítjuk az akadálymentességi modellt: folyamatosan elkezdjük rendszereinket javítani, munkatársainkat képezni.
Két WCAg termékünk van: az akadálymentesítési terv és dokumentum-akadálymentesítés. Mindkettőről kell azonban egy kicsit beszélnem.
10 éve készítek kisebb-nagyobb auditokat, és ehhez kapcsolódóan akadálymentesítési terveket. A WCAG-EM (Website Accessibility Conformance Evaluation Methodology) a szabványkészítő szervezet által javasolt módszertan, amellyel gyorsan és hatékonyan meg tudjuk valósítani mindazt, ami ebbe tartozik: kis vagy nagy weboldalak áttekintését, minták kiválogatását, automata és kézi tesztelést, kisegítő eszközökkel ellenőrzést.
Amennyiben kérik, az audit alapján elkészítjük az akadálymentesítési tervet, amely egy részletekbe menő útmutató arra vonatkozóan, hogyan kell a hibákat javítani. Figyelembe vesszük azt, hogy ki a kompetens szakértő, a hiba felhasználókra gyakorolt hatását. Több támogatást adunk az akadálymentesítéshez: útmutatókat, videókat stb., hogy egyértelmű legyen minden feladat.
Az akadálymentesítés végrehajtása után ismételt ellenőrzést végzünk, és amennyiben mindent megfelelően javítottak, kiállítjuk a megfelelőségi nyilatkozatot.
- Végül mit tudsz mondani a konkrét kilátásokról?
-
A WCAG compliance sokkal több, mint jogi kérdés. Ez stratégia, amely kifejezi a vállalkozás fenntarthatóságát, nyereségességét és erkölcsi értékeit.
Azt hiszem, hogy jó helyzetben vagyunk, mert a világ 600 CPWA szakemberéből (Certified Professional in Web Accessibility) néhányan még Magyarországon dolgozunk, és talán egyre több ember kezd el ezen az úton járni.
Nemsokára az akadálymentesség ugyanolyan alapvető elvárás lesz, mint a biztonság vagy a teljesítmény.