A tavalyi sikeres Pályaválasztási Meetup után idén online formában próbáltunk meg segíteni azoknak a végzős középiskolás diákoknak, akik szemeznek a szoftverfejlesztői területtel. Ahogy az elmúlt évben, 2020-ban is nagy segítségünkre voltak ebben szakmai gyakornokaink, akik a Zoom-on megtartott előadásban válaszolták meg a regisztrált hallgatók kérdéseit.
És melyek is voltak ezek a kérdések és válaszok? A legjobbakból szemezgettünk:
Mit csinál egy szoftverfejlesztő?
- F.A.: Egyértelműen szoftvert fejleszt. Ennek a lényege egyszerűen az, hogy ír egy algoritmust, tehát egy utasítás sorozatot a számítógépnek, amit majd a számítógép a felhasználó
- K.K.: Def.: Megrendelő kérésére (vagy saját magának) állít elő olyan alkalmazás(oka)t, ami a célszemély munkáját egyszerűsíti, vagy egy speciális igényét kielégíti.
- A.R.: Egy bizonyos elképzelés alapján megtervez, és elkészít egy szoftvert (a kettő sok esetben párhuzamosan megy). A szoftverfejlesztő csinál mindent, ami a megtervezéstől a kész szoftver átadásáig tart…
- K.M.: Szoftvereket fejlesztenek és üzemeltetnek. Általában többen dolgozunk csapatban egy projekten, így nagyon sok féle feladattal foglalkozunk a projekt tervezésétől a megvalósításig. Ezeknek a feladatoknak a megosztása függ gyakorlattól/beosztástól…
A szoftverfejlesztővé váláshoz mik azok a készségek, amelyek elengedhetetlenek?
- K.K.: Logikus gondolkodás, tanulni akarás, kommunikációs képességek, igényesség
Milyen szempontok szerint érdemes szakosodni? Mi most a „leghasznosabb” programnyelv? - F.A.: Így azt mondanám, hogy mindenképpen jóléti szempontból szakosodj, jelentsen az neked bármit is. Az egyetemen amúgy nem te döntöd el, hogy milyen szempontok szerint léteznek a szakirányok. A szakirányok közötti különbséget egyetem válogatja…Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi most a leghasznosabb programnyelv: Természetesen nincs ilyen. A legjobb programnyelvet mindig csak egy adott projekthez tudod kiválasztani. Van pár nyelv viszont, amiket nagyon gyakran használnak egy adott projekt stíluson belül. Robotokat C-ben, webalkalmazások backendjét Java-ban, frontendjét valamilyen JavaScriptben, mesterséges intelligenciákat Pythonban fejlesztenek gyakran. Persze nem csak a nyelveket kell ismerni, hanem a ráépülő eszközöket is.
- K.K.: Én az alábbi learning-curve-öt ajánlanám, mert ezzel a sorrenddel egymásra épülve kis részletekben meg lehet tanulni az alapkoncepciókat:
- Erősen típusos objektum-orientált programozási nyelv (pl.: C#, C++, Java)
- Valamilyen verziókezelő alapvető használata (Git erősen preferált)
- SQL adatbázisok és kezelésük (pl.: MySql, MSSql, PostGresql)
- Script nyelvek (pl.: Python, JavaScript)
- Bármi más
Ha eljutunk az 5. pontig, akkor bármely más nyelvben már fel fogjuk ismerni a hasonlóságokat az eddigiekkel és ez lényegesen csökkenti a tanulási időt.
- K.M.: Ez erősen függ attól, hogy milyen területen szeretnél elhelyezkedni (pl.: webfejlesztés, alkalmazás fejlesztés, adatbányászat/analízis, mesterséges intelligencia, stb).
Milyen fejlődési irányok vannak az egyetem után?
- F.A.: Három fejlődési irány van: az egyik az akadémiai, tehát maradsz az egyetemen, elvégzed a doktorit, kutatsz, feltalálsz dolgokat. A másik, hogy elkezdesz cégeknél dolgozni, lépkedsz felfelé a karrier létrán. A harmadik pedig a saját vállalkozás.
- K.K.: Személyes tapasztalat/nézet: az egyetem rengeteg mindennel megismertet, de RENDKÍVÜL felületes, tehát kész skill-t nem ad az ember kezébe. Igazi fejlődést akkor érhetünk el, ha külső tényezőktől függetlenül időt/energiát fordítunk valamire, ami érdekel/hasznos. Ez az egyetemtől teljesen független.
Az egyetemen tanultakat mennyire tudjuk hasznosítani a munkánk során?
- F.A.: Ez elsősorban nagyon függ attól, hogy mi a munkád. Ha például pont egyetemi tanár vagy, akkor elég nagyon százalékban. Amúgy eléggé elterjedt szóbeszéd, hogy az egyetemen fölösleges dolgokat tanulunk. Őszintén, ezt nehéz lenne megvédeni és megcáfolni is. Kétségkívül több matekot tanultam, mint amennyit egy rendes programozó cégnél fel fogok tudni használni. Inkább úgy érdemes belegondolni, hogy az egyetem lehetőséget ad dolgok megértésére…
- K.M.: Az egyetemi képzések természetesen nem tudnak felkészíteni mindenre, inkább egy alapot adnak, amire építhetsz. A képzésed az alapok elsajátítása után sok mindenben ad egy kis betekintést, de elmélyíteni egyiket sem fogja, viszont lesz mivel elindulnod. Az igazán hasznos tudást munka közben fogod megszerezni…
A bootcampnek nevezett programozói sulik 4-6 hónapos képzései elegendőek-e hogy valaki elinduljon junior fejlesztőként, vagy kell a szakirányú diploma?
- F.A.: A 4-6 hónap körülbelül egy szemeszter ideje. Nem tudom, hogy ezek a bootcamp programozói sulik mennyire intenzívek az egyetemhez képest, de ha már csak belegondolsz, hogy a BSc megszerzéséhez hatszor, az MSc megszerzéséhez pedig tízszer annyi időt kell tanulással tölteni, akkor rájössz, hogy nem ugyanazon a szinten mozog a két dolog…
- K.K.: A diploma nem ekvivalens a tudással. Ezzel együtt igencsak hasznos tud lenni több szempontból is:
LinkedIn-en a legtöbb állás alapkövetelménye a BSc!
Ha jelentkezel valahova, ahol ez nincs feltüntetve, ott is jól hangzik. (Az MSc még jobban)
Ha alkalmazottként sok pénzt szeretnél keresni, egy diploma jelentősen lerövidítheti az időt, amíg elérsz a célzott fizetési zónába… - A.R.: A bootcampek elég felületes tudást adnak még a BSc-hez képest is, és mindezt magas tandíjért. Szerintem ennél hasznosabb, ha interneten tanulsz, majd ha elsajátítottad a megfelelő alapokat, valami egyszerűbb saját projektbe kezdesz…
- K.M.: A legalább alapfokú diploma szerintem mindenképpen szükséges ahhoz, hogy elindulj fejlesztőként. Már csak azért is fontos, hogy maga a papír meglegyen, mert így lesz lehetőséged megkapni a diplomás alapbért, illetve így könnyebb lesz idővel feljebb jutni a ranglétrán. Diploma nélkül nagyobb az esélye, hogy megragadsz alulfizetett informatikai szakmunkásként…
Egyetem után mennyire nehéz elhelyezkedni, munkát találni?
- K.K.: Nem annyira. Hiányszakma, tehát még self-made programozóknak is nagy esélye van elhelyezkedni, különösen ha vannak olyan korábbi munkáid, amiket esetleg be tudsz mutatni és kapcsolódnak a cég tevékenységeihez…
- K.M.: Nem nehéz, mert hiány szakma, ahogy egy kedves ismerősöm mondaná: „Annyira kell a fejlesztő, mint egy falat kenyér”. Jó, ha sok szakmabeli ismerősöd van, mert rajtuk keresztül is kaphatsz ajánlatokat, illetve az egyetemekre is gyakran járnak külső cégektől dolgozók egy-két érdekesebb és gyakorlatiasabb tárgyat tartani, miközben nem titkolt céljuk gyakornokokat/junior fejlesztőket toborozni. Ha nyílt vagy a lehetőségekre és a tanulásra, illetve van egy alap tudásod, akkor nem lesz nehéz munkát találni.
Vannak azok a cégek, akik már egyetemről is toborozzák a diákokat. Milyen típusú munkák szoktak ezek lenni?
- F.A.: Szerintem nagyrészt webfejlesztéssel kapcsolatban vannak. Junior fejlesztőknek szokták felvenni akár már a másodéves hallgatókat, bár szerintem túlzás így hívni, hiszen lássuk be, hogy az egyetem első évében nyilván nem arra megy rá az oktatás, hogy piacképes legyél, hanem az alapozásra…
- K.K.: Engem eddig 2x kerestek meg, mindkettő web-fejlesztéssel kapcsolatos (.NET, nodeJS – Express + Angular)…
- K.M.: Amikkel eddig én találkoztam, azok főleg webfejlesztés (pl.: megrendelésre kisebb weboldal/webshop készítés), adatbázis kezelés és rendszerüzemeltetés jellegűek voltak.
Mivel könnyű munkát találni?
- K.K.: Jó hozzáállással.
- F.A.: Jó keresőmotorral.
- A.R.: Még némi szerencse is kell, hogy jó állást találjunk.
- K.M.: Ismerősökkel és tanulási hajlandósággal.
Lehet-e otthonról (home office) dolgozni programozóként, vagy fontos bejárni az irodába?
- F.A.: Talán jobb kérdés az, hogy van-e rá lehetőség?
- K.K.: Szerintem IT szakmában valósítható meg legegyszerűbben a home-office. Ritkán szükséges a személyes jelenlét, ugyanakkor junior fejlesztőként a betanuló stádiumban még sokat segíthet, ha közvetlenül kérheti senior segítségét.
- A.R.: Én személy szerint jóval nehezebben tudok koncentrálni, ha otthonról dolgozom. Ennek ellenére programozóként/szoftverfejlesztőként könnyen megoldható a home-office, ha megvannak rá a megfelelő technikai feltételek…
- K.M.: Ez az egyik olyan foglalkozás, amit a leggyakrabban csinálnak otthonról, viszont szerintem hatékonyabb irodában dolgozni. Sokkal jobb egy csapatban, a helyszínen dolgozni, mert jobban motivál, sokkal produktívabb leszel és ha segítségre van szükséged vagy valamilyen probléma adódik, akkor sokkal egyszerűbb és gyorsabb személyesen összeülni valakivel és együtt megoldani a problémát.
Lehet-e pl. külföldi cégnek is bedolgozni?
- K.K.: Angol tudás birtokában, gond nélkül, ha alkalmaznak.
A fenti kérdések megválaszolásán túl többek között szóba került az is, hogy milyen nehéz volt bekerülni a szakmai gyakorlatunkba vagy éppen az, hogy miért menj szoftverfejlesztőnek.
Bízunk benne, hogy az előadással és a kérdések megválaszolásával ismét segíteni tudtunk a pályaválasztás előtt állóknak. Remélhetőleg jövőre már újra személyesen tudunk találkozni az érdeklődőkkel.
Ezúton is köszönjük a résztvevőknek, hogy csatlakoztak az előadáshoz!
