Digitális tartalom akadálymentességi auditja – érthetően, példákkal

Az akadálymentes webes tartalom évekig csak üzleti és erkölcsi felelősség volt. Csak kevesen értették meg az üzletszerzés lehetőségét, és még kevesebben éreztek erkölcsi felelősséget a diszkriminált felhasználók iránt. Azonban 2025. június 30-a után a webes tartalmaknak – mobilalkalmazásoknak, webáruházaknak és sok más felületnek/rendszernek – a magyar és EU-s törvények értelmében is akadálymentesnek kell lennie.

Jelen cikkben három témáról írok:

1. Mi is az akadálymentességi audit és az akadálymentességi terv?
2. Milyen kapcsolata van a 2018. évi LXXV. és a 2022. évi XVII. törvényekkel?
3. Milyen kompetenciák szükségesek a web-akadálymentesítési audit elkészítéséhez?

2015-ben, életemben először, a Zselici Csillagpark számára készítettem akadálymentességi auditot, Hosszú János barátommal. A WCAG 2.0 sikerkritériuma mellé pipát tettem, ha megfelelt, és piros x-et, amikor nem felelt meg. Már ekkor kiderült, hogy az akadálymentességi audit önmagában semmit nem segít. Szükséges hozzá egy akcióterv, amit a barátom javaslatára akadálymentesítési tervnek neveztünk el.

Tíz év alatt sok tucat tervet készítettem, egyre inkább csiszolódott a termék. Az akadálymentesítési terv és akadálymentességi audit egy fogalommá vált. Eleinte még csak javaslatokat írtam. Mivel magam is fejlesztő vagyok, ezért értettem az ő nyelvükön. Aztán képbe kerültem a UX/UI-jal is, ezért egyre inkább tudtam ezen a területen is megvalósítható tanácsokat adni.

A fejlesztőkön és dizájnereken kívül a harmadik terület, akiknek az akadálymentesítési audit szól: a tartalomkészítők. Sokan nem gondolnak arra, hogy hiába a dizájner és fejlesztő jó munkája, ha a feltöltött webes tartalom miatt akad el a felhasználó. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a képekhez nem adnak megfelelő helyettesítőszöveget, holott ezt szinte minden rendszeren meg lehet tenni néhány mozdulattal.

Fontos mérföldkő volt, amikor megértettem az empátia, az átfogó (holisztikus) szemlélet jelentőségét. Az akadálymentességi auditokat mindig a WCAG AA-szintjéhez kérték. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a teljes akadálymentességre nem garancia, ha sikerül megfelelnünk a szabvány minden sikerkritériumának. A szabvány nagyon általános, ezenkívül időbe telik, amíg az új technológiák, az új kutatások eredményei belekerülnek. A szakma mindig előbbre jár, mint a szabvány.

Ezért döntöttem úgy, hogy kiegészítem az akadálymentességi tervet olyan ajánlásokkal is, amelyek ugyan nem kötelezőek, de megéri őket megvalósítani. Ezért kerültek bele a „best practice” javaslatok és az AAA-szinthez tartozó sikerkritériumokra való hivatkozás – mint ajánlás.

Az akadálymentességi terv fejlődésének legutolsó – és az ügyfelek szerint a leghasznosabb – innovációja a screencast. A screencast olyan képernyőfelvétel, amelyen minden látható, amit a felhasználó tesz. Röviden: élő tesztelésnek nevezzük. Olyan alkalmazást használunk, amely rögzíti a képernyőt, a képernyőolvasó és a mikrofon. Egy rövid videón bemutatjuk az aktuális működést, egyúttal elmondjuk az elvárt működést is.

Az élő tesztelést adjuk az ingyenes gyors akadálymentesítési auditunkhoz is. Ez egy táblázat, amelynek első oszlopában néhány gyorsan ellenőrizhető akadálymentességi elvárás szerepel. A második oszlopban tüntetjük fel, hogy az adott elvárás megfelel-e a WCAG 2.2 szabvány AA-szintű kritériumainak. A piros színű „akadályoz” eredmény azt is jelentheti, hogy egyes felhasználók menthetetlenül elakadnak a honlapon, és elhagyják azt.

Ezeket a részleteket magyarázzuk el az élő tesztelésben. Minden egyes „akadályoz” tételt bemutatunk, megmagyarázunk. Használjuk a képernyőolvasót és az automata tesztelést is. Ezenkívül – ha nem egyértelmű – elmondjuk, hogyan kellene működnie ahhoz, hogy a felhasználók ne blokkolódjanak az adott hiba miatt.

Sokan azt gondolják, hogy a WCAG akadálymentességi audit csak a honlapokat érinti, pedig a mobilalkalmazások és sok minden más is beletartozik. A WCAG fordítása: Webes tartalom akadálymentességi irányelvek. A nevében foglalt webtartalom nemcsak az, amit a böngészők jelenítenek meg, hanem az is, amit más digitális felület jelenít meg – függetlenül attól, milyen platformon fejlesztették.

A WCAG bevezetésében ezt olvashatjuk: „Ezek az irányelvek a webes tartalmak bármilyen eszközön (beleértve az asztali számítógépeket, laptopokat, önkiszolgáló eszközöket és mobileszközöket) történő akadálymentesítésére vonatkoznak.”

Sőt: a WCAG-kritériumok alkalmazhatók a PDF-fájlokra is, amelyek ugyanúgy digitális tartalom megjelenítésére szolgálnak. Az EN 301 549-es európai uniós szabvány és a PDF/UA konkrét elvárásokat fogalmaz meg ezzel kapcsolatban is.

Az Európai Unió – mintegy negyed évszázaddal az Egyesült Államok után – fontosnak tartotta, hogy kötelezővé tegye az akadálymentesség alkalmazását a digitális tartalmakra. Magyarországon ez két akadálymentességi törvényt jelent:

1. 2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről;
2. 2022. évi XVII. törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól;

Mindkét törvény célja az, hogy a mindennapi életünkben használt digitális eszközök akadálymentesen használhatók legyenek. Sokan még ma is azt hiszik, ez azt jelenti, hogy a látássérültek kapnak egy látássérült-verziót, a siketek egy hallássérült-verziót, az ADHD-sok pedig egy ADHD-s verziót. Ha nem csak az ADHD-t, hanem a neurodivergencia (ND) különböző eseteit figyelembe vesszük, már több tucat verzióra van szükség

A jogszabály azonban egyértelműen a WCAG szerinti akadálymentességre gondol, amely egészen mást jelent: leginkább egyfajta „egyetemes tervezéshez” hasonlít. Egyetemes, mert mindenki képes használni mindenfajta segítség, egyedi verzió nélkül: látássérült, hallássérült, ADHD-s.

Az operációs rendszerek kisegítő eszközei szolgálják azt a célt, hogy mindenki beállítsa magának a számára szükséges vagy kedvező lehetőséget. Az akadálymentes felület pedig alkalmazza ezt a beállítást. Ha például beállítjuk a sötét témát, akkor a weboldalnak vagy mobilalkalmazásnak is illik sötét témának megfelelően megjelennie.

Az akadálymentességi szakértők tudják, hogy a különböző fogyatékosságokkal érintett emberek hogyan küzdenek meg a digitális világ kihívásaival. Tudják, hogy miért akadnak el, melyek a könnyebben vagy nehezebben leküzdhető digitális akadályok számukra. Legalább száz olyan jellemzőt fel tudnak sorolni, amelyek miatt a kisegítő eszköz vagy szükséges, vagy nagy segítség számukra.

A jogszabályok azonban csak azt várják el, hogy a webes tartalom, tehát a webáruház, a mobilalkalmazás és a többi felület megfeleljen a WCAG-nak. A szabvány túl általános ahhoz, hogy adott esetben konkrét megoldást adjon. Ez a feladat tehát a szakértőkre hárul.

A WCAG három különböző szintet határoz meg, amelyet egy, kettő vagy három A betűvel jelölnek: A, AA és AAA. Az AA tartalmazza az A-szint harminc kritériumát, és még húszat. Az AAA pedig még harminchatot az eddigi ötvenen kívül. A WCAG is elsősorban „szinteknek” nevezi ezeket.

Bár sehol nincs deklarálva, jelenleg a jogi megfelelés miatt a WCAG 2.2 AA-szintjét szokták meghatározni. Azonban van egy mellékes, de annál fontosabb mondat is a WCAG-ban: „Annak ellenére, hogy megfelelőség csak a megadott szinteken mérhető, a szerzőket arra ösztönzik, hogy tegyenek előrelépést a megfelelőség elért szintjén túlmutató sikerkritériumokban is.”

Az akadálymentességi auditunkban ezért különböztetjük meg az ajánlott AAA-szintű sikerkritériumot a kötelező AA-kritériumtól. Azonban ennél többről van szó, mert a gyakorlatban néha az AAA-szintű sikerkritérium szükséges ahhoz, hogy a felhasználó ne akadjon el a weboldalon. Ezért, amit lehet, az AAA-szintből is valósítsunk meg, ha igazán szeretnénk a felhasználókat kiszolgálni, és vegyük hozzá a szakértők által javasoltakat is. Ezek szükségesek lehetnek, mert:

• egy speciális webes tartalom a szabvány keretein kívül esik mint például a valós idejű kommunikáció, vagy sokkoló, esetleges poszt-traumás sokkot (PTSD) okozó média elemek;
• egy új, a szabványban még nem bennfoglalt technológia, amit még nem ismertek a szabvány készítésekor. Például fontos, hogy a weboldal igazodjon a felhasználó beállításaihoz. Ha valaki a számítógépén bekapcsolja a sötét módot, vagy kikapcsolja az animációkat, akkor a weboldal is ehhez alkalmazkodjon.
• több új kutatás lát napvilágot arról, hogyan használják a különböző képességű emberek a digitális eszközöket (pl. SeeChart, Data Navigator). Ezek sem voltak ismertek a szabvány készítésekor.

Az európai digitális akadálymentességi szabvány, az EN 301 549, csak az AA-szintű kritériumokat tartalmazza. Ennek három egyszerű és gyakorlati oka van:

1. Az AA-szinten egyértelműen auditálható sikerkritériumok találhatók. Itt is lehetnek személyes preferenciák a szakértők között, de minimálisak.
2. Automatikusan jobban ellenőrizhető a megfelelőség bár az ingyenes automata szoftverek jelenleg még nagyon kezdetlegesek: a hibák harmadát észlelik csak, és elképesztően sokat tévednek. A sikerkritériumok jellege azonban sokkal objektívebb és általánosabb az AA szinten.
3. Nem mindegyik AAA-kritérium valósítható meg az összes felületen. Vannak olyan szakterületek, ahol nem lehetne számonkérni az összeset. Ilyen például az olvasási szint, amely szerint egy középiskolásnak is értenie kell minden szöveget, vagy az időzített tartalom teljes tilalma, amely például teszteknél értelmetlen;

Minden lakossági felhasználású e-commerce-alkalmazás tulajdonosa érintett. A vonatkozó jogszabályt az Európai Parlament 2019-ben fogadta el. A 2025. június 28-ai hatályba lépést követően minden új szerződés értelemszerűen magában foglalja ezt a követelményt.

Amikor egy ilyen alkalmazás elkészítésével bíznak meg egy vállalkozót, akkor külön említés nélkül, akadálymentesen kell elkészíteni azt, különben a Ptk. hibás teljesítés kategóriájába esnek.

De hogyan tud a megbízó meggyőződni arról, hogy a vállalkozó által elkészített munka akadálymentes-e? Erre alkalmas az akadálymentességi audit. Ahogy az építkezésnél a műszaki ellenőr vizsgálja a szakemberek munkáját, és szükség esetén kijavítja azt, a digitális világban az akadálymentesítési szakértő az, aki ezt a feladatot elvégzi.

Magyarországon sokáig elfogadták bármely informatikus igazolását arról, hogy a weboldal akadálymentes, azonban az említett jogszabályok miatt ma már egyre többen kérnek akadálymentességi auditot arról, hogy a megbízott dizájner, fejlesztő, tartalomszerkesztő valóban megfelelően végezte el a munkáját.

Ez a megrendelő jogos igénye, hiszen a felhasználók az ügyfelei. Ha nem mindenki tudja használni a weboldalt, akkor az számára veszteség.

Ezért nagy kérdés, hogy ki fogja elbírálni a webes tartalom akadálymentességét. Az egyik – és nagy tekintéllyel mondott – véleményt az Internet világszervezete, a WCAG-t készítő szakembergárda: a W3C adja meg. Az akadálymentességi audit módszertanában (WCAG-EM) pontosan meghatározza, milyen tudással kell rendelkeznie az auditornak

• Mélyreható, rutinszintű ismeretei legyenek a WCAG-ról és a háttéranyagokról.
• Elméleti, és minél több gyakorlati tudással rendelkezzen a kisegítő technológiákról.
• Tudja, mit jelent részleteiben az akadálymentes UX/UI.
• Alaposan ismerje meg azt, hogy a különböző fogyatékossággal élő emberek hogyan használják a webet.

A W3C azonban már nem dolgozta ki a szakértői kompetenciák ellenőrzését és igazolását. Így aki auditort keres, kénytelen felkutatni – publikációk és referenciák alapján – azt a szakértőt, aki a legjobban megfelel ezeknek az elvárásoknak.

Amit a W3C nem tett meg, megtették különböző magánkezdeményezések, mint a Pluralsight, a Webaim és a Cursera. A legelterjedtebbek és legelfogadottabbak az Akadálymentesítési Szakértők Nemzetközi Egyesületének (IAAP) vizsgái.

Ezen vizsgák tananyaga a W3C-kompetenciákhoz igazodik. Egy vizsgához átlag 50-100 óra felkészülés szükséges. Az egyetemi rendszer alapján ez 2-4 féléves tantárgynak felel meg.

A CPWA-minősítésemhez három feltételt kellett teljesítenem:

1. a kompetenciavizsgát (CPACC);
2. az akadálymentes webfejlesztői vizsgát (WAS);
3. 5 év gyakorlat.

A CPWA-minősítés biztosíték arra, hogy a vizsgázó rendelkezik az akadálymentesítési audit W3C által előírt kompetenciáival. Ezenkívül minden szakembernek saját profilja van, hiszen mindenkinek más az erőssége, és más a gyengesége.

Az általam vezetett auditok az alábbi jellegzetességekkel rendelkeznek:

1. A legfontosabb a hatékony és pontos tesztelés módszertana. A több mint ötven audit alatt kialakítottam azokat a teszteseteket, amelyek alapján objektív képet kapunk az akadálymentesítettség állapotáról. Minden egyes tesztesetnek utánanéztem. Meg tudom mondani, hogy a WCAG mely kritériumához – vagy esetleg best practice-éhez – tartozik-e az adott akadály. A mérnöki módon dokumentált tesztek arra is alkalmasak, hogy junior tesztelők is megbízhatóan tudják használni azokat.
2. Szükséges a különböző operációs rendszerek, böngészők és képernyőolvasók magas szintű ismerete, használata.
3. Szinte kizárólag manuális tesztelés. Az ingyenes eszközök 99 százaléka alkalmatlan az akadálymentességi teszteléshez: túl sok hibás eredményt mutatnak. A hibák 50 százaléka pedig nem is mutatható ki automatikus eszközökkel. Az AI-jal a jövőben ez lehetséges lesz. A megbízható fizetős eszközök pedig nem a szakemberek, hanem inkább a laikusok számára készültek.

Néhányan azt gondolják, hogy az akadálymentességi auditot érintettek, fogyatékossággal élők, úgynevezett tapasztalati szakértők végzik. A tapasztalati szakértők felbecsülhetetlen segítséget jelenthetnek az auditálásban. Visszajelzéseik gazdagítják a szakértők tudását, és egyfajta biztosítékot jelentenek arra, hogy sorstársaik, a hasonló fogyatékossággal élők, ugyanúgy képesek lesznek gördülékenyen használni az adott internetes eszközt.

Szeretem megfigyelni, hogy ki hogyan küzd meg a webes tartalmakkal. Ha tehetem, meglátogatok különböző embereket, és megkérem őket, hadd nézhessem, amint megoldanak egy problémát a digitális eszközükön. A látássérült feleségem mellett ez nap mint nap adott. A technika fejlődése miatt azonban ő is újabb kihívásokkal kerül szembe, így tudom, ha ő képes használni egy honlapot képernyőolvasóval, akkor a legtöbb képernyőolvasót használó személy is képes lesz használni azt. De az ő fogyatékossága csak egy a közel százból, akik számára tervezünk. A szakértők olyan megoldást keresnek, amely mindenki számára elfogadható.

A tapasztalati szakértők ezen okokból önállóan nem alkalmasak arra, hogy a WCAG sikerkritériumainak való megfelelést objektív módon megvizsgálják.

Tudni kell, hogy a tapasztalati szakértők is egyedi személyiségek. Vannak preferenciáik, sajátos megküzdési stratégiáik, olyanok, amelyek senki másnak nincsenek. Az összes tudományt sutba dobhatnánk, ha azt gondolnánk, hogy mindenki, aki nem tudja használni a kezeit, az orrával használja a táblagépét – mint ahogy ezt egy ismerősömnél láttam.

Cikkemben igyekeztem segítséget nyújtani abban, hogy mikor és ki készítsen akadálymentesítési auditot. A Precognox minden szolgáltatásában magas színvonalat tűz ki – akadálymentesítési szolgáltatásaink sem kivételek ez alól.